„Megtér a Teremtőhöz”, mondják még ma is sok helyen, ha valaki eltávozott a Földről. De csak a Földről és nem az örökké valóságból. Ott JELEN VAN. Eleink ezt is tudták, mint ahogy azt is, hogy az embernek a Földön dolga, küldetése és lehetősége is van megváltoztatni az alakját, az életét egy másik valóság szemszögéből, és kilépni bizonyos úgy nevezett tér-időből és belépni egy újba, egy más nézőpontú lét valóságába. Minél magasabb tudatú ez a nézőpont, amivel ezt megteszi bárki, annál egyszerűbb, gyógyítóbb és-gyorsabb az eredmény. Annál tisztább. Annál ÉLŐBB!

Nézzük, hogyan érthető ez meg a minden napok szintjén?
Ezeknek a magas rezgésű tudatállapotoknak az átváltoztató hatását az ősemlékezet a népmesékben őrzi. Ahhoz, hogy megmeneküljön a hős, például átbucskázott a fején és róka lett belőle, aztán ismét átbucskázott a fején és valamilyen madárként repült tovább, majd átbucskázott eredeti minőségébe egy pillanat alatt és ismét deli daliaként folytatta.
És ez a döntő, hogy egyik pillanatról a másikra bekövetkezik a változtatás, a döntés hatására a változás, az új állapot. A valóságban egy folyamat -végső- átalakító ereje segít abban, hogy megnyilvánuljon valami az életünkben, az egyre kívánatosabb módon. Minden pillanatban döntünk! Ha tudatában vagyunk ennek, ha nem! A nemdöntés is egy döntés!

Nézzük, hogy a mai ember hogyan bucskázhat vajon át mind azon, amiben nem tud már élni?
Hogyan tudjuk átváltoztatni a saját életünket, a saját valóságunkat, a külső-belső környezetünket, akár egy pillanat alatt? Önként. Mert ha önként hozzuk meg a döntést, vállaljuk azt, akkor sokkal örömtelibb és békésebb a változtatás lehetséges kimenetele, mintha a külső környezet túlfeszített nyomására egy baleset vagy egyéb sokk, akár halál eset, vagy egyéb elválás kapcsán. A „váratlan”, a komfort zónán túlmenő, mondhatni „kényelmetlen” kellemetlen, fájdalmas helyzet ráébreszthet végérvényesen arra, hogy ideje átgondolni másképp az életünket. Ami nem ment valamiért eddig. Talán, mert nem láttuk elég tisztán azt, hogy valaminek lejárt az ereje.
Miért változtatunk könnyen, önként vagy nehezen, fogcsikorogva? Esetleg megkötve magunkat? Vagy sehogy?
A kényelem, a „bevált”, az „örökölt” minta visszatarthat. A félelem az Újtól. Az Ismeretlentől.EZ valójában magától az ÉLETtől tart ilyenkor vissza.

Néhány dolog, ami segíthet.
Fontos az ÖRÖM. Kérdezd meg magadat, hogy örömödet leled-e abban, amit teszel, ahogy dolgozol, örömöd van-e a kapcsolatban, kapcsolatokban, amikbe belehelyezted magad, vagy a környezeted örömképes, örömteli-e? Vagy egyenesen letiltja az örömöt?
A biztonság is nagyon fontos a változtatás szempontjából.
Mennyire érzed magad biztonságban, ha újítasz? Ha mersz NEM-et mondani? Vagy egy régi, mélyen beivódott program irányít még esetleg, ha nő vagy? Az, hogy nem állhatsz ki magadért, nem mondhatod el a véleményedet a férjeddel, a férfi főnököddel, az apáddal szemben? Mert megbüntetnek, lenyomnak, megaláznak? Vagy az, ha férfi vagy, hogy nálad kell maradjon a döntés joga, mert akkor van bizalmad a jövendőben, akkor tudod te irányítani a folyamatot és az irányítást meg akarod magadnál őrizni? Ez a biztonságos? Ekkor hiszed csak valójában el, hogy a dolgok megfelelően alakulnak? Megfeleltetsz és megfelelsz, ahogy az őseid is tették? És szentül hiszed, hogy ez az egyetlen jó mód az együttélésre?
Nézd meg, hogy mennyire vagy együttműködő? Mennyire vagy elégedett az életeddel? Mennyire vagy önálló és hozol meg önálló döntéseket? És ezeket hangosan ki is mondod-e és vállalod-e mások előtt? Vagy hagyod, hogy mások mondják meg, mi a jó neked? Mit szabad és mit nem?

A tisztelet és az öntisztelet kérdése is lényeges eleme annak, milyen lépéseket teszel az életed során.

Tiszteletben tartod-e a saját igényeidet, a tested, a lelked, a szellemed (tudatosságod) igényét és annak megfelelően döntesz? Természetesen anélkül, hogy az általad meghozott döntés mások felé tiszteletlen lenne. Mert ez meg a másik sarkalatos pont, hogy tiszteld a másikat és az ő döntését ugyanúgy, akkor is, ha az különbözik a tiédtől, akkor is, ha nem értesz vele egyet. A tisztelet elengedhetetlen, hogy később ne ellenségeket szerezz , hanem együtt működő környezetet teremts. Vagy azt tapasztalod, hogy tiszteletteli vagy a társaddal, de ő mégis ellenséges veled szemben? Nem szabad hagynod akkor sem magadba fojtani az önmagad igényét, legyen az egy belső-vagy külső dologra vonatkozó igényed, kérésed. Tudd, hogy ez egy játszma lehet. Vagy a társad egy másfajta tudatosság rabságában verseng, és ebbe akar belerántani téged. Ne engedd. Ez az ő igénye és téged magával rántva lehúzhat. Őt is segíted vele, ha ezt nem engeded meg!
Szintén lényeges az alázat kérdése. Önmagaddal szemben is!!! Javasolt, hogy légy alázatos azzal kapcsolatban, vajon szereted-e azt, amit teszel? Jó ez az a kapcsolati forma, amiben vagy? Esetleg megerőszakolva érzed -e magad benne? Figyelsz-e a pihenésedre, az én-idődre, a tested alapvető igényeire? Vagy önző módon kizsarolod magad? És te erőszakolod meg magad a leginkább? Esetleg másokat? Tele vagy elvárásokkal? Önmagad és mások felé is? Akkor biztos, hogy nem vagy alázatos! Az alázat szerető és tiszteletteli. Biztos lehetsz benne, hogy jó úton jársz, ha ezt a szeretetet, tiszteletet kezded már el érezni önmagad irányában is, egyre többször.

Ne késlekedj vele! E nélkül fölösleges minden kapcsolat! Kár érte, ha nem e szerint haladsz. Indulj és lépj egy jót! Önmagadért!
Mi most ezt egy ThetaHealing DNS2 Haladó 3 napos Tanfolyamon tesszük meg önmagunkért. Te is csatlakozhatsz, ha szeretnél tovább lépni egy magasa tudatosság szerint. Itt olvashatsz róla:
https://www.pszichoterapia-budapest.hu/programok
és itt is jelentkezhetsz, érdeklődhetsz:
https://www.facebook.com/events/448915819063164/
Várunk örömmel!